Olvasmány

Tedd zöldebbé a szülinapi partidat

 

Papírkalap, műanyag villa, csomagolópapír, műanyag eldobható pohár, lufik, papírszalvéta, lemosható műanyag terítő, tömérdek mesterségesen színezett élelmiszer, agyoncukrozott levek - egy szülinapi parti általános kellékei. De valóban szükséges ennyi szeméttel körülvenni magunkat a jó hangulat érdekében, hogy aztán a bulizás feltétlenül értelmetlen szemeteléssel végződjön?

 

 

Utánanéztünk, lehet-e környezetbarát anyagokra cserélni a megszokott hangulatkellékeket.

 

Lufik helyett…

Az ammóniával, cink-oxiddal, s egyéb vegyi anyagokkal kezelt léggömbök a folyóvizekbe kerülve rendkívül veszélyesek az élővilágra, nem mintha környezetkárosító hatásuk kevésbé érvényesülne a városszéli szeméttelepeken. Lufik helyett újrahasznosított krepp-papírból vagy korábban már használt csomagolópapírból készített nagyobb lampionokkal kitűnően lehet a szoba hangulatát fokozni.

 

Egészségtelen édességek helyett…

Ajándék gyanánt jó ötlet lehet valamiféle házilag készített egyedi meglepetés: jópofa lehet egy hosszabb ágacskákból, szövetmaradékból, régi anyagokból flitterrel csillogóvá varázsolt tündérvarázspálca, egy nagyobb gumibélyegző nyomatával, szója alapú tintával kifestett bevásárló szövetszatyor. Kisebb gyerekek ajándékaként mit szólnál egy házilag készített, illatosított, színezett gyurmakészlethez? Esetleg ajándékozz könyvet, természetes anyagból készült kézműves kellékeket, vagy valami kisebb, de alaposan átgondolt szuvenírt.

 

Eldobható, műanyag abrosz helyett…

 

Érdemes félretenni az évek alatt összegyűlt parti-kellékeket, az olcsóbb borospoharakat, a ruhaszalvétákat, olcsó evőeszközöket, a zsibiben vásárolt mindenféle használható konyhai eszközt. Ezek a külön-külön jól használható, valamikori készletek egyedi darabjai jó szolgálatot tesznek egy-egy buli alkalmával. Ha a társaság nagysága miatt nem lenne elég az így összeszedett, „szedett-vetett” holmi, érdemes pár papírpohárral, tányérral kiegészíteni a meglévő készletet. Műanyag evőeszközökre semmi szükség, ha kézzel is fogyasztható ennivalóval, „felmarkolható” szendvicsekkel, lehetőleg nem krémes sütikkel készülsz a jeles alkalomra.
 

Levegőszennyezés

 Az ipari légszennyezést főleg az energiatermelés okozza, a fő kibocsátott szennyező anyagok a szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és a szilárd anyag, ami toxikus fémeket is tartalmazhat.

A városokban a közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás a meghatározó. A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid és szénhidrogén tartalma az elmúlt évtizedekben nagyon megnövekedett. A felsorolt vegyületek napfény hatására szmogot és talaj közeli ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsátanak ki.

 

Következményei

A levegőbe kerülő nitrogén-oxid és kén-dioxid nemcsak a saját környezetében tesz kárt, hanem nagy távolságra is eljut, pl. savas eső formájában, ez pusztítja a műemlékeket és erdőket. Ha a nagy városok levegőjét nem frissíti fel a szél, egy idő után a sok por, korom és füst nappali sötétségbe boríthatja a várost, kialakul a szmog.

 

A szmognak 2 fajtája van:

 

1. Los Angeles típusú:

következménye: erősen izgatja a nyálkahártyát
kialakulásának feltételei: erős napsugárzás, közlekedés által kibocsátott szennyezések, gyenge légmozgás
jellemző előfordulási terület: nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térség, különösen, ha egy olyan katlanban helyezkedik el, amiben a levegő megreked

 

2. London típusú:

következménye: asztma, halálos kimenetelű tüdőödéma
kialakulásának feltételei: szélcsendes idő, magas légnyomás, magas páratartalom, -3 -+5 °C közötti hőmérséklet, légszennyezés: kén-dioxid, por, korom
jellemző előfordulási terület: leggyakrabban London

 

A levegő védelme

 

A városok levegőminőségét automata mérőhálózattal vizsgálják. Ha veszélyes mértékben megnövekszik a szennyező anyagok mennyisége, akkor szmogriadót rendelnek el:

  • korlátozzák a gépjárműforgalmat
  • az ipari kibocsátásokat korlátozni kell
  • folyamatos lakossági  tájékoztatást kell adni

Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében a környezetvédelmi hatóság  rendszeres ellenőrzéseket tart a vállalatoknál, valamint  szennyezőanyag kibocsátási méréseket végez, illetve végeztet. Határérték túllépés esetén  megtiltatja a vállalat üzemeltetését. Új vállalatok létesítésekor feltétel az elérhető legjobb technika alkalmazása.

 

Mit tehetsz Te a levegő védelmének érdekében?

- Suliba menet próbáld ki a következők valamelyikét: kerékpározás, gyaloglás, közös autóhasználat, tömegközlekedés. Átlagosan az autó motorjában elégetett minden üzemanyag egy literjére vetítve a széndioxid kibocsátás több mint 2,5 kg.
- Közlekedj vonattal! Az autójában egyedül utazó ember kilométerenként háromszor annyi széndioxidot bocsát ki kilométerenként, mint az, aki vonattal utazik.
- Használj golyós dezodort, illetve pumpás deókat! Így kevesebb szennyező anyagot juttatsz a levegőbe.

A klímaváltozás egészségügyi hatásai

 

 A klímaváltozás egészségügyi hatásaira a 90-es évek óta figyelnek a tudósok. Az egészségügyi változásokkal összefüggésbe hozható az időjárásváltozás, közvetlenül az extrém időjárási helyzetek, közvetetten a környezeti és gazdasági tényezők változásai.

Az emberi tevékenységek következtében megváltoztatott Föld, az életfeltételeink megváltozását is jelenti. Az üvegházhatás következtében Föld átlag felszíni hőmérséklete 0,6 fokkal emelkedett. Ez nem csak a jéghegyeknek jelent problémát, hanem nekünk is, ugyanis a halálozási-ráta mérhetően nő a növekvő hőmérséklettel Egy felmérés szerint, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 fokot 15 százalékkal nőtt a hirtelen megbetegedések száma, és a halálozási arány is. Amint a 26,5 fokot is elérte vagy meghaladta ezek az értékek a duplájára nőttek.

A klímaváltozás közvetlen hatásaival szemben (hőhullámok, árvizek, viharok okozta halálok és sérülések) a közvetett hatások is jelentősek. Például a betegségeket hordozó szúnyogok számának növekedése, vagy a levegő,- és vízminőség romlása.

Az állatok által terjesztett betegségeken kívül, a globális felmelegedés következtében újabbak is kialakulhatnak elterjedhetnek, vagy régebbi betegségek pusztíthatnak megint. A pollentermelés fokozódása az allergiások számára jelent rossz hírt. Már sok egészségügyi szervezet foglalkozik a problémával és egyre nagyobb százalékban jelennek meg a klímaváltozás negatív hatásai az emberre nézve. Az immunrendszerre nézve a fokozott fertőzési fogékonyság és a sejtes immunválasz elnyomása is problémát jelent.

Ezeken kívül még számos fel nem fedezett probléma merülhet fel, amit ha jobban belegondolunk mi okoztunk saját magunknak. Ha másért nem, legalább az ember saját maga érdekében próbálja megóvni környezetét, hiszen ha ez tovább folytatódik rossz vége is lehet… Hiszen lehet, hogy hamarosan nekünk is szembesülnünk kell a harmadik világ és a fejlődő országok problémáival, az árvizekkel, aszályokkal, éhezéssel, az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok miatt.

(Sz.D.L.)

 

Milyen betegségeket hoz a klímaváltozás?

 

A hurrikánok, földrengések egyre gyakoribb színrelépésével a társadalom figyelme is mindinkább a klímaváltozás felé fordul. A természeti környezetünkre gyakorolt negatív hatásairól már sok szó esett, azonban arról, hogy milyen mértékben veszélyezteti az egészségünket, kevesebbet hallani.

Az asztmás megbetegedések száma 1980 óta megnégyszereződött az Egyesült Államokban. A legújabb kutatások szerint a szén-dioxid mennyiségének növekedése a parlagfüvet és egyes virágzó fákat az ésszerűség határain túlmenő pollentermelésre ösztönzi. Némely talajgomba is a szokásosnál jóval több spórát termel a megnövekedett szén-dioxid hatására. Ezek az allergén anyagok a nagyvárosok levegőjében található gázolajrészecskéknek köszönhetően mélyen a tüdőnkben jutnak, így okozva akut és krónikus tüdőbetegségeket. Ez a jelenség a CO2 növekvő jelenlétével egyre súlyosbodni fog.
 
Az állati közvetítéssel terjedő fertőző betegségek (pl.: dengue- láz, malária, álomkór, sárgaláz stb) száma jelentősen megnő, mivel a magasabb hőmérséklet kedvez a kórokozókat terjesztő rovarok szaporodásának. A hasmenéses megbetegedések is összefüggésben vannak a klímaváltozással, mivel mind az árvíz, mind a szárazság növeli a bélrendszeri megbetegedések kockázatát. A WHO felmérése szerint a 2000-ben, a világban bekövetkezett hasmenéses megbetegedések 2,4%-a, a maláriás esetek 6%-a a klímaváltozás következménye.

Az enyhe telek miatt ugyan csökken a fagyhalálok száma, ám ugyanakkor ez megkönnyíti a rágcsálók áttelelését, szaporodását, miáltal megnövekszik az általuk terjesztett betegségek száma (pl.: enkefalitisz, lyme-kór).

A hőmérséklet emelkedésével a hőhullámok okozta szív-és érrendszeri megbetegedések illetve halálesetek is jelentősen megszaporodnak. Emellett az ételmérgezések, szalmonellózis is egyre gyakoribbá válnak.

Az ózonréteg csökkenésével megnövekszik a rosszindulatú bőrdaganatok (melanoma) száma, emellett nő a fényérzékenység, a kötő-és szaruhártya megbetegedéseinek előfordulása, gyakoribbak lesznek a szem daganatos megbetegedései.

Mindezek mellett meg kell említenünk a klímaváltozás élelmiszertermelésre gyakorolt hatásait, illetve az extrém időjárás miatti kitelepítések egészségügyi vonzatait is.
Mindezek fényében talán mindenki számára világossá válik, hogy az üvegházhatás csökkentése mindannyiunk közös feladata, a környezet védelmével pedig saját egészségünket is óvjuk!

(WEBBeteg – Cs. K.; Forrás: British Medical Journal)