Levelek

XIV. Balogh János Országos Környezet–és Egészségvédelmi Csapatverseny

Döntős levél II.
2014. május 6.

 

 

http://baloghjanos.weebly.com/

 

 

  • Balogh János professzor, Máramaros szülötte
  • Rövid életrajz
  • Idézetek
  • Archívum: Gyorsírással Túrkevétől Óceániáig
  • A földgyógyász
  • Bibliográfia
  • A 100 esztendeje született Dr. Balogh János professzora emlékezünk

 

 

www.tudatosvasarlo.hu

 

Étel-ital -> Zöldség - gyümölcs ->

 

Mi fán terem? Sárgabarack

 

Vásárlása és tárolása - témáig

 

Mi fán terem? Alma

 

Hogyan vásároljuk és tároljuk – témáig

 

Mi fán terem? Cseresznye és meggy

 

 A kertben és a piacon – témáig

 

 

http://okoszolgalat.hu/

 

- Videok------Környezettudatos takarítás

- JÓL LAKNI ---- Interaktív otthon -----Külső nézet, konyha, szoba, fürdő. Az utóbbiakra rákattintva a rajzon a piktogramokra lépve az E-takarékossághoz lehet jó ötleteket olvasni. 

 

 

 


 

XIV. Balogh János Országos Környezet–és Egészségvédelmi Csapatverseny

 

 

III. levél
2014. február 25.

Kedves Kollégák!

Az eddig megadott irodalmak (versenyfelhívás, I. II. levél) mellett javaslom az alábbi anyagok tanulmányozását:

http://baloghjanos.n1.hu

www.eduvital.net

 

Élet és Tudomány (az Egész-ség rovat) cikkei közül:

A kábítószer és a bőr

Parlagfűpollen és szénanátha

 

http://tudatosvasarlo.hu/

 

Étel-ital -> Idénynövények:

Dió, fekete retek (a receptek már nem)

Otthon és iroda -> Kert, szobanövény :

Most kell vetni, szedni: márciustól májusig

 

 


XIV. Balogh János Országos Környezet–és Egészségvédelmi Csapatverseny

II. levél 2014. január

Kedves Kolléga!

A versennyel kapcsolatban javaslom, hogy minél több tanuló készüljön a cikkekből és februárban egy iskolai egyéni versennyel el tudjátok dönteni, hogy ki a legjobb három gyerek a témában. Így utána már velük lehet készülni a márciusi regionális fordulóra. (Érdemes 4 fővel készülni, hogy betegség esetére legyen póttag.)

Regionális helyszínek: Budapest, Debrecen, Győr, Hosszúhetény, Jászberény, Miskolc, Szeged, Tamási, Veszprém, Zalaegerszeg

Versenyanyag:

A tantervi, különböző tantárgyakban (főleg biológia, kémia, egészségtan) előforduló környezet-egészségvédelmi tartalmak mellett az alábbi honlapok és az ott található cikkek tanulmányozását javaslom! (Az egyik Balogh Jánosról szóló cikket idemásoltam, a bonyolult elérési út miatt.)

http://baloghjanos.n1.hu/

Beszélgetések, interjúk

A függetlenség és a szabadság a legfontosabb

(Egyetemi Újság IVévf./3. szám.) + az alábbi idemásolt cikk

DR. BALOGH JÁNOS

akadémikus, karunk professzora, nemzetközi hírű zoológus, ökológus,

2008. június 17-én 14 órakor, a Pázmány Péter sétány 1/C („Déli épület”) földszintjén, a Biológiai Szakgyűjtemény előtti hallgatói közösségi térben került sor mellszobrának avatására.

A méltatást Dr. Michaletzky György, a Természettudományi Kar dékánja mondta el. A Buda István által készített szobor avatásában a Hallgatói Önkormányzat működött közre.   

Michaletzky György beszéde

Tisztelt Rektor Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves Egybegyűlt Ünneplő Közönség!

Nem az első és nem az utolsó alkalom, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem valamely világhíressé lett tudósáról megemlékezünk. Ma Balogh Jánosra, a nemzetközi tekintélyű és mintaszerűen szerény magyar tudósra, zoológusra, ökológusra emlékezünk és avatjuk fel – Buda István művész úr alkotta – mellszobrát.

Balogh János professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 2002. augusztus 15-én hunyt el. Egyedülálló – vagy ahogy Mahunka Sándor fogalmazta meg – szinte „hihetetlen életpálya” adatott meg Balogh Jánosnak. „Árvaházi gyerekből lett világhírű kutató, fizetés nélküli tanársegédből Corvin-lánccal kitüntetett akadémikus, „a szocializmus kalodájába zárt szegény magyarból a világ trópusi tájaira több mint 30 expedíciót vezető világhírű talajbiológus.” Balogh János Nagybocskón (ma Velikij Bicskov) született 1913. február 19-én. Szüleit korán elvesztette, árvaházba került. Tehetségét hamar felismerték és hadiárva ösztöndíjjal a Fasori Evangélikus Gimnáziumba került. A Pázmány Péter Tudományegyetemet elvégezve 1935-ben doktorált, majd 1937-ben került az Állatrendszertani és Állatföldrajzi Tanszékre, melynek vezetője Dudich Endre professzor volt. Az ő vezetésével formálódott igazi kutatóvá. Egy későbbi, vele készült interjúban Balogh János így emlékezik meg ezekről az évekről: „Én azzal váltam nemzetközileg ismertté, hogy egy huszonegy éves fiatal szerzőnek aránylag kis munkájából plagizáltam néhány jó gondolatot. A fiatal, huszonegy éves szerzőt Balogh Jánosnak hívták. A nyolcvanhat éves Balogh János ebből él. Tévképzet, hogy a nagy gondolatok idősebb korban születnek.”

Érdemes megjegyezni két korai, jelentős munkáját, a Sashegy pókfaunája (1935), Magyarország páncélosatkái (1943). Életét végigkíséri a pókok és a páncélosatkák tanulmányozása. Rövid kitérő után 1951-ben tér vissza a tanszékre, majd 1960-ban az akkor megalakult Talajzoológiai Kutatócsoport vezetője lett (1980-ig). 1954-ben elnyerte a Biológiai Tudományok doktora címet, 1964-ben az Akadémia levelező tagja, majd 1973-ben rendes tagja lett. A Kossuth Díjat is 1973-ban kapta meg.

1966-ban átvette az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék vezetését. 1970-től az MTA Biológiai Osztályának alelnöke, majd 73-tól 80-ig elnöke volt. 1984-ben vonult nyugdíjba. 1985-ben az ELTE díszdoktorrá avatta.

Az oktatásban elsősorban az ökológia tantárgy megalapozásával vett részt. Hazánkban először hívta fel a figyelmet azokra az összefüggésekre és problémákra, amelyek a bolygónk múltbeli és jelenlegi működésével kapcsolatosak. 2000-ben „Az elfuserált űrhajóból vissza a faluba” című interjújában így fogalmaz: „Létezik egy matematikailag kódolt, képlettel leírható üzenet, amely már a karbonkorszakban, amikor az első szárazföldi erdő, a páfrányerdő kialakult, megfogalmazódott. Az üzenet lényege: ember értsd meg végre, hogy a te rendszered, a bioszféra véges rendszer, s abba csak olyan emberi rendszert lehet beletervezni, amely belefér.”

1963-tól kezdve teljesül gyerekkori álma, 50 évesen megy először a trópusokra mint egy expedíció vezetője. Szintén az UNESCO támogatásával ezt sorra követik Dél-Amerikai útjai, majd a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával több, mint 30 útra jutott el Ázsiába, Új-Guineába, Ausztráliába, Óceániába, Új-Kaledóniába. Mindenütt az emberiség megmaradásának esélyeit kutatta szenvedélyesen. Lélekben a felhőkben járt, mint a szentek, de valóságosan az anyaföld rögét, a titokzatos talajtakarót túrta, szitálta át, hogy megállapítsa, meddig jutottunk el az önpusztításunkban, és hogy megfejtse, mi lehet majdan botorságunkból a kivezető út.

Ennek a kérdéskörnek szentelte életét, minden fórumot megragadott, könyvet írt, rádiós és televíziós sorozatokat vezetett azért, hogy rávegye a politikusokat és döntéshozókat, de az egyszerű embereket is felelősségük nagyságára és a tennivalókra. Azon kevés igazi tudós egyike volt, aki mindenki számára érthetően adta közkinccsé tudását. Meggyőződéssel hirdette, hogy csak a nemzeti érdekek figyelembe vétele és megerősödése óvhatja meg bolygónkat a pusztulástól. Rendkívül népszerű volt „A napsugár nyomában” című TV-sorozata, vagy a „Lesz-e Holnap”, illetve az „Út a jövőnkbe” című sorozatok.

1993-ben Széchényi-díjat kapott, 1995-ben az Akadémia Aranyérmével tüntették ki. 1999-ben megkapta a Magyar Örökség-díjat, 2001-ben a Corvin-lánc birtokosa lett.

Balogh János professzor elérte azt, amit a tudomány művelői közül csak nagyon kevesen: nemcsak szűkebb szakmájának kollégái ismerték őt és ismerték el, hanem munkásságának köszönhetően az utcán számára idegenek is tisztelettel köszöntötték: az ökológus professzort, a kutatót, a tanárt, a népművelőt.

Vizi E. Szilveszter a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, Balogh János szoboravatásán elmondott beszédének végén mondja: „Balogh János … igazi magyar volt, aki nemzetben és a nemzetért gondolkodott és tett, .. igaz ember volt, aki nemzetének tagjain túl, minden emberért, valamint az emberiségnek otthont adó bolygónk egészéért felelősséget érzett.”

Büszke vagyok arra, hogy Balogh János professzor úr a Természettudományi Karon élt, dolgozott, alkotott, példát mutatva munkatársainak, kollégáinak, nekünk.

www.tudatosvasarlo.hu

Étel-ital ------- Idénynövények – január: cékla, sütőtök a receptekig (Jó étvágyat!)

Otthon és iroda-----------Elektronika, számítástechnika : Mit tehetünk a spammel?

www.eduvital.net

AJÁNLÓ -------ÉLET ÉS TUDOMÁNY rovatunk új cikkei

BÉRES ANDRÁS: Mosollyal az egészségért I.

BARICZA ESZTER: Vezető halálok Európában

Remélem, hogy a cikkekben (aláhúzott címek) olvasott tanácsokat meg is szívlelik a gyerekek!

Február végén újabb levéllel jelentkezek.

Nagyné Horváth Emília


 

XIV. Balogh János Országos Környezet–és Egészségvédelmi Csapatverseny

I. levél 

2013. november

Kedves Kolléga!

A versennyel kapcsolatban javaslom, hogy minél több tanuló készüljön a cikkekből és január-februárban egy iskolai egyéni versennyel el tudjátok dönteni, hogy ki a legjobb három gyerek a témában. Így utána már velük lehet készülni a márciusi regionális fordulóra. (Érdemes 4 fővel készülni, hogy betegség esetére legyen póttag.)

Versenyanyag:

A tantervi, különböző tantárgyakban (főleg biológia, kémia, egészségtan) előforduló környezet-egészségvédelmi tartalmak mellett az alábbi honlapok és az ott található cikkek tanulmányozását javaslom! 

http://baloghjanos.n1.hu/

Balogh János professzorról, Rövid életrajz, Népszerűbb könyvei, Ismertebb filmek

www.tudatosvasarlo.hu

 

Étel-ital ------- Helyi élelmiszer

Tippek a szemét csökkentéséhez című cikk

 

Ép test ------- Testápolás, tisztálkodás

Tusfürdő, habfürdő, sampon: mire figyeljünk?  című cikk

 

Otthon és iroda------------ Lakóhely, környék

Így segíts a madaraknak télen című cikk

 

Remélem, hogy a cikkben szereplő dolgokat meg is valósítják a gyerekek!

 

Kellemes téli szünetet és szép ünnepeket kívánok!

 

Januárban újabb levéllel jelentkezek. 

 

Nagyné Horváth Emília

 

 

 

 

XII. Balogh János Országos Környezet –és Egészségvédelmi Csapatverseny

II. levél

2012. február

Kedves Kollégák!

A tantervi, különböző tantárgyakban (főleg biológia, kémia, egészségtan) előforduló környezet-egészségvédelmi tartalmak mellett az alábbi honlapok és az ott található cikkek tanulmányozását javaslom!

www.baloghjanos.fw.hu : Sajnos a honlapot többszöri próbálkozás után sem sikerült elérnem, így idemásolom a 2 javasolt cikket:

Balogh János életútja

Apai ágú gyökerei egy Arad melletti kis községben, Fazekasvarsándon találhatók. Nagyapja néhány holdon gazdálkodó parasztember volt, Balogh Jánosnak hívták, ki három fia közül csak egyet tudott taníttatni.

Az a fiú - akit szintén Balogh Jánosnak hívtak - falusi tanító lett, de költõként és újságíróként is nevet szerzett magának. Rendszeresen dolgozott a Temesvári Hírlapnak, s egyik verseskötete is az utókorra maradt. Majd megházasodott, gyermekük született - Balogh János, ki később jeles kutatási eredményeket vallhatott magáénak -, s mikor a gyermek másfél éves lett, a tanító szülőket Erdélyből Kárpátaljára, Lonkára, egy ruszinok lakta kicsiny faluba helyezték. Megdöbbentő volt az apa írói munkájáról is tanúskodó első világháborús harctéri naplója, amit élete utolsó napjáig vezetett. Ennek a naplónak az utolsó bejegyzése sejteti, hogy Balogh János aznap fog elesni a fronton. S úgy is lett: fejlövést kapott, s Przemysl mellett hősi halált halt.

Feleségét a világháború végén, 1920-ban kitört spanyolnátha-járvány vitte el. A Szabadfi család túrkevei otthonába került. Szívesen hallgatta a templom orgonájának méltóságteljes hangját, s gyakran sétálgatott a templom tornyának körfolyosóján is, ahol a vaskorlátba vésett felirat büszkén hirdette, hogy a templom 1823-ban, Petõfi Sándor születésének évében épült. Természet iránti érdeklõdése pedig az ecsekpusztai csavargásai során vált meghatározóvá. Ez az utolsó, délnyugati leágazása a Hortobágynak, ma már szintén a nemzeti parkhoz tartozik. Annyira megszerette, hogy bár hamarosan a fővároshoz kötődött az élete, s bár bejárta a világot, mindig hű maradt ehhez a helyhez. Szimbolikus jelentőségű volt számára.

1923-ban lett budapesti lakos. Tíz esztendős volt akkor. A régi Szegényház téren - ma Rózsák terén - álló budapesti protestáns árvaházba került, ahol katonásan kemény, de következetes, mindig kiszámítható nevelésben részesült. Tudását a fasori evangélikus gimnáziumban alapozta meg, ahol- felismervén érdeklődését - szertárosi ranggal is megtisztelték. Abban a biológia szertárban teljesedett ki benne a növény- és állattani érdeklődés, s ott fedezte fel első nagy példaképét, szellemi kalauzát, Herman Ottót. Két műve gyakorolt rá visszafordíthatatlan hatást, melyek Magyarország madarait és pókjait mutatták be több köteten keresztül. Az árvaházban rögtön meg is alakította a Hermann Ottó Kört, amelynek ő lett az elnöke. Ez a rajongás egy másikhoz vezette. Lambrecht Kálmán Herman Ottó életéről szóló munkája a históriai érdeklődést ébresztette fel benne. Rásegített ebben az is, hogy Herman Ottó élete mögött tökéletesen megrajzolt XIX. századi történelem is meghúzódott. Így figyelt fel Görgey Artúr történelmi szerepére is, aminek eredményeként később a teljes Görgey-irodalom a polcaira került.

Különös elágazásokon keresztül tört utat magának a szellemi értelemben vonzó példaképek iránti érdeklõdése. A rendhagyó szellemi felfedezések sorában talán az a legrendhagyóbb, hogy egyik eszményképe, Bíró Lajos munkásságára egy staniclis zacskón figyelt fel.

Árvaházi diákként ugyanis mindig éhes volt. A nagymamától kapott kevéske zsebpénz gyakran lett az akkoriban kapható legolcsóbb harapnivalóra fordítva, vagyis a zacskóban árult, törmelékes nápolyira. A nápolyis stanicli egy ízben azonban a Természettudományi Közlöny 1901-es polcfüzetéből készült, amit valamilyen hagyatékban vehetett meg a boltos, s abban véletlenül Bíró Lajosnak, a világjáró magyar zoológusnak az egyik, Új-Guineából hazaküldött levele volt olvasható. Így jutott el hozzá először a korabeli közvéleményt egészen lázba hozó vállalkozás híre, Bíró Lajos Fenichel Sámuel néprajzkutató nyomában megtett új-guineai kutatóútja. Ezek az egzotikus tájak felé vezető expedíciók annyira lenyűgözték, hogy egész későbbi életére hatást gyakoroltak. Később két Új-Guineában élő atkafajt nevezett el tisztelettel a tudósokról.

1935-ben doktorált. A gazdasági válság idején állást kínáltak neki az Agrár-botanikai Tanszéken, amit nem fogadott el, mert zoológiával szeretett volna foglalkozni. Inkább a kollégiumi felügyelői állást választotta, ahol egy szobát és százöt pengőt kapott fizettségül. A kezdő tanársegédi fizetés ugyan kétszáz pengő volt, de így napközben a zoológiával is foglalkozhatott. Már akkor megtapasztalta, hogy a függetlenséget mindig pénzen kell megvenni. Oktalan az olyan ember, aki azért dolgozik látástól vakulásig, hogy lomokat vásároljon - mert a fogyasztási javakból lom lesz, nem is túl sokára. Ő már akkor is úgy gondolkozott, hogy mindennél többet ér számára, hogy független és szabad.

Hat évtizedes tudományos munkáját számtalan könyv, folyóirat, tanulmány őrzi. Előadásait nem csak tanítványai és kollégái hallgatták szívesen, hanem népszerű televíziós sorozatainak köszönhetően milliók kísérhették figyelemmel. Azon kevés igazi tudós egyike volt, aki mindenki számára érthetően adta közkinccsé tudását. Amit mondott oly természetesnek tűnt hallgatósága számára, hogy úgy tűnt, akár ők is kitalálhatták volna. Tudásánál talán csak szerénysége volt nagyobb.

Védte, óvta a Földet a gátlástalan, önző kifosztástól. Fáradhatatlanul érvelt, küzdött, tanított. A földtakaró faunájának kutatása során tapasztalta azt a pusztítást, amit az esőerdők gátlástalan irtása, a levegőszennyezés okoz nap mint nap a Földnek.

Szinte halála napjáig dolgozott, mert szerette volna befejezni a befejezhetetlent.

Hiába volt lelke és akarata erős, az emberi gonoszságot nem tudta elviselni, ez gyűrte le végül fáradó testét.

Itt hagyta a marakodó embereket az általunk meggondolatlanul pusztított bolygón.

 

Emléktábla Balogh János ökológusnak

Utcát neveztek el, s emléktáblát avattak fel Balogh Jánosról, a 2002-ben elhunyt nemzetközi hírű, Kossuth- és Széchenyi-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett ökológusról a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén, ahol a tudós gyermekéveit töltötte.

Egy csendes augusztusi délutánon teljesült a nemzetközi hírű tudós végakarata: gyermekkora legkedvesebb helyszínén, a Berettyó mentén meghúzódó Egrespusztán, a Putri-dűlőben kanyargó folyó gátjának tövében helyezték örök nyugalomra hamvait. Visszatérhetett oda, ahonnan elindult. Most már azon a kicsi területen pihenhet, amit ő jelölt meg még évekkel ezelőtt. "Itt jó lesz." -mondta akkor a rá jellemző szerénységgel, a település lakosai pedig nem felejtkeztek el erről.

Emléktáblát avattak, és utcát neveztek el a településhez kötődő, ahhoz élete végéig ragaszkodó professzorról, majd egy színvonalas irodalmi emlékműsor után felavatták a karcagi Györfi Sándor szobrászművész alkotását, melyet a túrkevei katolikus ás református pap is megszentelt. A tudós hamvait tartalmazó urnát az emlékmű mellett helyezték el a földbe. Az emlékezés azonban nem marad ennyiben, mert a település vezetői elhatározták, hogy az 1913 februárjában született Balogh János emlékét tovább ápolva 2004-től minden év februárjában ökológiai témában tudományos konferenciát fognak rendezni Túrkevén.

A trópusi őserdők talajfaunájának kiváló kutatója dr. Balogh János zoológus, ökológus, az MTA VIII. osztályának köztiszteletben álló rendes tagja 2002. augusztus 15-én távozott az élők sorából. Munkáját nemzetközileg is elismerték, iskolateremtő tudós ismeretterjesztőként is nagy népszerűségnek örvendett, mit csak fokoztak az 1959-től több működő rádiós és televíziós sorozatai, melyekben szerzőként, tanácsadóként vett részt. Kutatásai során több tucat tengeri expedícióban is részt vett, fő területe a dél-amerikai trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája volt. Jelentős szerepet játszott hazánk tudománypolitikájában és közéletében is.

www.humusz.hu

 

Zöldülő" konyha

Okos ötletek, egyszerű praktikák a konyhában.

Egy átlagos konyha „nagy forgalmat" bonyolít, megmondhatja minden háziasszony: sütés, főzés, befőzés, élelmiszertárolás és -beszerzés, ünnepi ebédek... nem mindegy hát mekkora konyhánk környezetterhelése - vagy ha úgy tetszik, „ökológiai lábnyoma" - nap mint nap.

Ott van rögtön példának az élelmiszerpazarlás témaköre! A fejlett országok lakóinak fel sem tűnik, mennyi ételt dobnak ki, ami összességében hatalmas és felesleges környezetterhelést jelent (előállításra fordított energia, munka, csomagolás, szállítás, hulladékkezelés, stb. révén). De nézhetjük az energiapazarlás, a hulladék, a vásárlás vagy épp a mosogatóvíz kérdéskörét... egy jó háziasszony jó szokásokkal és tudatos döntésekkel sokat letehet a környezetvédelem asztalára.

TIPP

  • Csak annyi vizet forraljunk, amennyit egyszerre el is fogyasztunk - az emberek zöme többet forral a kelleténél, majd a lefolyóba önti... Ha az elkészített meleg italt termoszban tartjuk, nem kell ismét energiát elhasználni a felmelegítésre.
  • Ha főzéskor fedőt teszünk az edényre, csak feleannyi energiát használunk, mint nélküle. Ha felforrt az étel, vegyük takarékra a lángot: nem fő lassabban az étel, viszont kevesebb energiát fogyaszt a tűzhely.
  • A nyers vagy párolt étel (zöldség, gyümölcs, köretek, saláták, stb.) energiatakarékosabb és egészségesebb is. A kukta szintén energiatakarékos találmány, használjuk minél többször!
  • Főzéskor ne érjen túl a láng az edény peremén.
  • Tepsit ne alufóliával takarjunk le, hanem vásároljunk tetővel együtt árusított változatot. Így kevesebb alumíniumhulladék keletkezik.
  • Sütéskor, főzéskor használjuk ki a tűzhely maradék hőjét: az étel befejezése előtt 5-10 perccel hamarabb kapcsoljuk le a lángot.
  • Lehetőleg ne folyóvízben mosogassunk, csak öblítsünk vele. Ha elkerülhetetlen a folyóvizes mosogatás, használjunk minél kevesebb vizet: csak öblítéskor legyen nyitva a csap, súrolás közben zárjuk el! Használjunk környezetkímélő, foszfátmentes mosogatószert.
  • Az ételeket fedeles vagy tányérral letakart edényekben tároljuk, iktassuk ki a fóliák, műanyag zacskók, stb. használatát - így kevesebb hulladékot termelünk.
  • Még meleg ételt ne tegyünk a jégszekrénybe, mert lehűtése több energiát igényel, mint a már lehűlt ételé.
  • A hűtőszekrényt állítsuk minél hűvösebb helyre (legjobb a spájz), a közvetlen napsugárzástól és a fűtőtesttől távol, így csökken az energiafelhasználása. Ne nyitogassuk gyakran az ajtaját, mert „elszökik" a hideg: ha mindig ugyanoda tesszük az állandó fogyasztású élelmiszereket (tejtermék, felvágott, zöldség, tojás, stb.), akkor nem kell annyit keresgélni nyitott ajtó mellet. A fagyasztóládát - ha szükséges a használata - a pincében helyezzük el, ott van a leghidegebb.
  • Vásároljunk minél több élelmiszert piacon (csomagolásmentesen), helyi termelőktől; alakítsunk ki kertünkben konyha- és fűszernövény kertet. Így kevesebb csomagolóanyagot viszünk haza és kisebb szállítási távolságról (azaz kevesebb légszennyezéssel) érkező árut kapunk. Ahol kimért tejtermékeket adnak (tej, vaj, túró) oda vigyünk magunkkal saját dobozt, palackot!
  • Lehetőség szerint válasszuk a vegyszermentes előállításon túl számos más pozitívumot tartogató biotermékeket.
  • Kerüljük a futárszolgálatok által kiszállított készételeket, melyek fogyasztása nagy mennyiségű csomagolási hulladék előállításával és szállítás okozta légszennyezéssel jár. Hagyjuk a polcokon a gyorsételeket is (pl. zacskós leves), melyek szintén hulladékot termelnek, ráadásul fokozott adalékanyag-tartalmuk (E számok) révén egészségünknek sem tesznek jót.
  • Savanyúságot, felvágottat, süteményt, stb. is kérhetünk a magunkkal vitt fedeles dobozba, befőttesüvegbe.
  • Ahol csak lehet, kerüljük az egyszer használatos italcsomagolást. Vásároljunk visszaváltható kiszerelésben (ameddig még lehet...), használjunk gyümölcscentrifugát, -prést vagy -facsarót, fogyasszunk otthon elkészíthető italokat (tea, szörpök) és - ahol lehet - igyunk csapból, forrásból, ivócsarnokból és -kutakból.
  • A kiürült befőttesüvegeket használjuk befőzéskor; ajánljuk fel ismerősöknek vagy „ingyen adom" típusú levelezőlistákon; adjuk oda a piaci méz- és savanyúság árusoknak további használatra.
  • Az otthon készített lekvárokkal, szörpökkel, aszalt ételekkel csomagolási hulladékot is megspórolhatunk.
  • Ne pazaroljuk az élelmiszert! Csak annyit készítsünk/vásároljunk mindig mindenből, amennyi biztosan el is fogy - érvényes ez főként ünnepek táján (pl. karácsony) mikor a vendégségben is az evés a fő „menüpont". Legyenek ötleteink az élelmiszermaradékok felhasználásával kapcsolatban!
  • Fogyasszunk minél több növényi eredetű élelmiszert! Bármilyen furcsa is, de ezzel sokat tehetünk a CO2 kibocsátás csökkentéséért...
  • A konyhai szerves hulladékot komposztáljuk. A száraz kenyérből készülhet prézli vagy odaadhatjuk kisállat-tenyészőknek és -tartóknak, lovardáknak, állatmenhelyeknek...
  • Konyhai edényeink, eszközeink legyenek tartósak. Műanyag helyett igyekezzünk fém, üveg vagy fa alapanyagúakat beszerezni.
  • Konyhagépek vásárlásakor keressük az energiatakarékos változatokat. Ne akarjunk mindent „motorizálni": az elektromos kés és -konzervnyitó, a morzsaporszívó, tojásfőző vagy mondjuk az elektromos gyümölcsfacsaró mind-mind energiát fogyaszt és veszélyes hulladékká válik! Ha valóban tenni szeretnénk környezetünk állapotának javításáért, akkor tegyük alacsonyabbra a kényelem "mércéjét" és használjuk a hagyományos módszereket... főzzünk tojást lábosban és rázzuk ki a terítőt!

http://levego.hu

Kiadványaink

KOROMMENTES LEVEGÔT! (Letölthető)


 

 

 

Balogh János Országos Környezet –és Egészségvédelmi Csapatverseny

 

II. levél
2011. február

Kedves Kollégák!

A tantervi, különböző tantárgyakban (főleg biológia, kémia, egészségtan) előforduló környezet-egészségvédelmi tartalmak mellett az alábbi honlapok és az ott található cikkek tanulmányozását javaslom!

www.baloghjanos.fw.hu

A függetlenség és a szabadság a legfontosabb

www.humusz.hu

Tudástár ----Mindennapi tippek ----Ajándékozás, ünnepek: Gondolkozzunk: mi lehet a legmegfelelőbb ajándék?
Tudástár ----Mindennapi tippek: Közösségi élet

http://levego.hu/lelegzetnyi/

Az alábbi cikk:

2010. január 4. – Már november elején kritikus szintre emelkedett a levegő szállópor-szennyezettsége (PM10) országszerte, és ez az állapot kisebb megszakításokkal kitartott az év végéig. A karácsony előtti napok is a szmogriadótól való félelemben teltek. Végül Budapesten „csak” a tájékoztatási fokozat lépett életbe, míg Miskolcon és olyan kisebb városokban, ahol korábban erre nem volt példa (Várpalotán, Salgótarjánban és Székesfehérváron) a riasztási szintet is megütötte a határérték-túllépés. A helyzet szilveszter előtt ismét romlott, amit tetézett a tűzijáték-rakéták és petárdák köztudottan káros füstje. Az újév lassú javulást hozott, majd január második hetére újra szennyezetté vált a Sajó völgye, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár és Várpalota környéke, valamint a főváros.

A téli szmoghelyzetet jellemzően a nitrogén-oxidok magas koncentrációja és a levegőbe kerülő részecskék okozzák. Mindkettő a fűtés és a közúti közlekedés során kerül nagy mennyiségben a levegőbe. A gázfűtés a nitrogén-oxidokért felelős, míg a szén- és fafűtés korommal és más szénhidrogén részecskékkel alakítja a szmogot. Ez utóbbinál is sokkal károsabb az a sajnos sok helyütt elterjedt szokás, hogy hulladékot (főleg műanyagokat) égetnek el.

A nitrogén-oxidok izgatják a szemet, a bőrt és a légzőszervet, kedvezőtlen hatással vannak a vérre, sőt akár genetikus károsodást is okozhatnak az emberben. A részecskeszennyezés ártalmas hatásai sokrétűbbek. Okozhat rákot, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, asztmát és más tüdő-megbetegedést, hirtelen bolcsőhalált. Legveszélyesebb a 2,5 mikrométernél kisebb mérettartomány, amely eljut a tüdőhólyagokba, ott leülepszik, és ezzel rontja annak gázcserélő képességét, illetve gyulladást okoz.

A helyzet a várakozásokkal ellentétben nem javult az elmúlt évben. Míg 2009-ben „csak” 69 napon volt határérték felett a szállópor-koncentráció a fővárosban, ez 2010-re 90 napra emelkedett. Nem csoda, hogy október végén az Európai Bizottság utolsó figyelmeztetését küldte a határérték-túllépések miatt Magyarországgal szemben indított jogsértési eljárás során, mielőtt az Európai Bírósághoz fordul. Ez pedig kellemetlen helyzetet teremthet, mert akár százmilliárd forintos bírság fizetésére is kötelezhetik az országot, amit London esetében is kilátásba helyeztek.

Mit tehet a lakosság és a döntéshozók egy ilyen helyzetben? Magas szállópor-szennyezettség esetén legfontosabb, hogy kerüljük a szennyezett városközpontokat, valamint sok folyadékot fogyasszunk, hiszen ez megakadályozhatja a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ha tehetjük, ne autózzunk, mert egyrészt tovább rontjuk a helyzetet – különösen, ha dízel üzemű autónk van –, másrészt az utastérben a szennyezettség sokszorosa lehet annak, mint ami a néhány méterrel arrébb, a járdán előfordul. Jelentős légszennyező forrás a kerti hulladékok égetése is, inkább komposztáljunk. Az állam, a hatóságok és az önkormányzatok számára intézkedések széles tárháza áll rendelkezésre, mely hosszabb távon csökkentheti a légszennyezést. A jogszabályok szigorításával és a büntetési tételek emelésével korlátozhatják a kibocsátásokat, támogathatják az épületek hőszigetelését, fűtéskorszerűsítést. A városi útdíjak kivetésével, zöld zónák kialakításával, közösségi közlekedés és kerékpározás feltételeinek javításával pedig mérsékelhetik az autóforgalmat. Sürgető az elavult buszok cseréje is. A kamionokra kivetett kilométer alapú útdíj például az egyik legnagyobb szennyező, a tehergépkocsi-forgalom kibocsátását mérsékeli.

Lenkei Péter
 

www.tudatosvasarlo.hu

Ép test

Szépüljünk a kamrából: receptek csipkebogyóból
Kérdezz – felelek a dioxinok egészségi kockázatáról

Videók

Takarítsunk tisztítószer nélkül!

 

 


I. levél
2011. január

Kedves Kollégák!

A tantervi, különböző tantárgyakban (főleg biológia, kémia, egészségtan) előforduló környezet-egészségvédelmi tartalmak mellett az alábbi honlapok és az ott található cikkek tanulmányozását javaslom!
http://www.baloghjanos.fw.hu/
Balogh Jánosról, Életút, Könyvei, Tv –filmjei
http://www.humusz.hu/

Tudástár – Mindennapi tippek: Vásárlás, Otthoni praktikák

http://levego.hu/lelegzetnyi/

A Lélegzetnyi Hírlevél novemberi számának cikkei közül:

A vörösiszap ismeretlen veszélyei (A cikkben található utalásokra nem kell rákattintani)
AA
http://www.tudatosvasarlo.hu/

Ép test

Természetes módszerek megfázás ellen
Aromaterápia a konyhában: gyógyuljunk fűszerekkel!